Magyarbánhegyes természeti adottságai

Magyarbánhegyes Békés megye déli részén található a Viharsarok szívében. Békés megye Magyarország legegyenletesebb domborzatú területe. Bár nagy magassági különbségek nincsenek a békési tájon, vidékünk - Maros-Körös köze vagy más néven Békés-Csanádi hát - magasabban fekszik, mint a Körösök vidéke. Magyarbánhegyes vidéke lényegében a Maros hatalmas hordalékkúpján fekszik, melynek felszínét a víz mellett a szél is alakította.

A vándorló Maros utolsó medreinek maradványa a mai felszínen is látható. A folyó jelenlegi helyére kerülése előtti utolsó főmedre valószínűleg a Száraz-ér volt. Ez a Száraz-ér szeli át a szomszédos Mezőkovácsházát. Számunkra azért jelentős, mert még a középkorban a régi Bánhegyes egy "folyó" vagy inkább patak mentén települt. Ennek a medre a mezőgazdasági munkák ellenére, még mind a mai napig látható. A meder iránya ÉNy - DK. A 1970-es évek végén a meder egy része ismét megtelt vízzel, így akkor jobban látható lett egykori nagysága, illetve iránya.

Ezenkívül Magyarbánhegyes határában több lapos terület is található, amelyben régebben, az idősebb emberek szerint, akár 1,5 m-es is lehetett a vízállás. Két tó is volt Magyarbánhegyes határában: egyik a Mandel kúriánál, a másik pedig a Vertán kúriánál. Mindkettőt lecsapolták és mezőgazdasági művelés alá vonták az 1950-es évek folyamán. Helyük még ma is látható.

Magyarbánhegyest is mérsékelt, kontinentális éghajlat jellemzi, de időszakosan érvényesülnek mediterrán és óceáni hatások is. Ez a vidék hazánk egyik legaszályosabb területe, sőt az utóbbi évtizedekben vidékünket is elérte a szárazodási folyamat. Azonban nőtt a kis hatékonyságú csapadékok aránya, ami csak fokozza az aszályra való hajlamot.

Magyarbánhegyes és vidéke adja hazánk talán legtermékenyebb talaját, ezt a tényt országosan is elismerik a szakemberek. Községünk határában alig található "erdő", külterületünk nagy része mezőgazdasági művelés alatt van. A földeken főleg gabonaféléket és dinnyét termelnek. A dinnyetermelés a rendszerváltás idején jött "divatba". 1990 után egyre többen kezdtek el foglalkozni kertjeikben fóliaházas paprikatermesztéssel is.