1865-1898

Tehát 1865-ben a kincstár elismerte hivatalosan Magyarbánhegyest. Ezzel azonban a nélkülözések nem értek véget, hisz 1863 és 1866 között minden évben rossz volt a termés. Sőt, 1866-ban kolera járvány tizedelte a falu lakosságát. 1866-ig még a temető nyitást sem engedélyezték a községnek. Halottaikat Mezőkovácsházán kellett eltemetniük.

1865-ben öt évre hosszabbították meg bérleti szerződésüket és 1866-ban további 1831 kisholdat béreltek. Így ezzel már 3794 kisholdat tett ki a bérlet, azaz 2530 kataszteri holdat. Az új bérletekből rendezték a további házhelyeket.

Kezdetben a mai evangélikus imaház helyén már szárazmalom is működött a fiatal községben. 1861-ben Kovács János, Lovrics Pál és Bron köszörűs is építtettek egy faszerkezetű malmot ott, ahol utóbb a Ferenczi féle gőzmalom emelkedett. Utánuk Temesváry földbirtokos is épített, aminek helyén idővel hengermalmot emeltek.
A Soós és a Herczeg féle két szélmalom kb. 1876-ban épült. Korpás őrlés volt ezekben a malmokban, ami azt jelenti, hogy az asszonyok szitálták a megőrölt búzát, így választották el a liszttől a korpát.

Herczeg malom

1863-tól olyan méreteket ölt a bevándorlás, hogy az elöljáróság a közrend és nyugalom megőrzése érdekében megszigorította a további telepesek bejövetelét. 1870-ben a lakosság száma eléri 1209 főt. Ettől az évtől kezdve 1875-ig évenként újították meg a bérleti szerződést. 1875-ben pedig megvették örökáron a bérelt terülteket. Igaz a részleteket több évig fizették még.

1872-ben önálló (épületre vonatkozik) iskolát épít a község a Kereszt utcában (Boldogasszony utca, ma Jókai utca). Ez a Kossuth iskola. Ebben az évben kapta meg a község a heti vásártartási jogát. 1873-ban ismét kolera járvány pusztított.

Kossuth iskola

1881-ben a lakosok száma 1673 fő. 1882-83-ban épült a vasút. Későbbiekben a vasúti állomáson kívül, két megállóhely is léstesült, az egyik a Vertán birtoknál, a másik pedig a Telbisz birtoknál.
1884-ben felépítették a plébániát. Magyarbánhegyes első plébánosa: Rózsa József.

Rózsa József

1886 és 1891 között épült a község vágóhídja. 1886-ban pedig Apci Polyák Jenő állítatta az első gyógyszertárat.
1888-ban lemondott a jegyzői tisztségről Lovrics Pál és ezzel lezárult egy szép fejlődési szakasza Magyarbánhegyesnek.

Lovrics Pál utódja Pataki Aurél lett. Eme nagy tehetségű ember vezetése alatt nagyon megszépült a falu. Pataki mellett, mint bíró, legtovább Bartha József működött.
Vezetésük alatt vette meg a község 1888-ban az ún. Antalffy féle puszta részletet (70 holdat).
1889-ben a község díszes jegyzői lakást épített. Ez az épület, jelenleg az iskola része. (A mai tornaterem mellett.)
A lakosság száma 1891-ben 2210 fő. Itt nemcsak a természetes szaporulatról lehet szó, hisz a megvásárolt területeken is éltek emberek.
1890 és 1895 között épült fel a mai Polgármesteri Hivatal épülete is.
1892-ben a kincstári uradalomtól megvásárolták a Mály (népiesen Málé) pusztát, és átadták a lakosoknak.
1893-ban 1 tanteremmel és 1 tanítói lakással bővítették a Kossuth iskolát.
1894-től távírda működött a faluban. Szintén 1894-től Dr. Balog Benőt választották meg a község orvosának. Teendőit azelőtt Dr. Borsodi Ferenc járási orvos látta el.
1895-ben templomot épített a falu, amelyet 1896-ban szenteltek fel. (Bővebben a "Látnivalók" menüpontban!)

Templomunk

A templom felszentelésének idején a következő utcaneveket használták:
Öreg utca - Ma: Árpád utca
Monori utca - Ma: Kossuth utca
Kereszt utca - Később Boldogasszony utca és Sztálin utca, Ma: Jókai utca
Kis utca - Később Szent István utca, Ma: Alkotmány utca
Új utca - Ma: Rákóczi utca

A fővárosban millenniumi díszfelvonuláson a község küldötte is jelen volt, Kovát Pál gazda személyében.
1896-ban alakult meg véglegesen Gordos János vezetése alatt a Magyarbánhegyesi Hitelszövetkezet. Farkas Ferenccel együttműködve az intézetet csakhamar felvirágoztatták.
1897-ben Rózsa József kinevezték mezőkovácsházi esperes-plébánosnak. Utódja Szekrényi Lajos, a híres műfordító lett. (Róla bővebben a "Hírességeink" menüpontban.)

1898-ban Pataki Aurél lemondott jegyzői tisztségéről és Apátfalvára költözött. Lemondásának oka, hogy nem bírt úrrá lenni, a politikai viharokkal tűzdelt közhangulaton. Szekrényi Lajos plébános sem tudta ellensúlyozni a felmerülő problémákat. Hiába volt országszerte elismert, tudományos képzettséggel rendelkező ember. Lehetséges, hogy nagyobb sikerrel járta volna, ha tudott volna uralkodni, hirtelen fellobbanásra hajló természetén.